Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Galambok szellemi értékei

Első írásos említése: 1231 (Golombuk). Galambok azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Ebből tudjuk, hogy 1238-ban Kolombukot somogyi birtoknak mondják, még a 16. században is somogyi adólajstromon szerepel.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték. Itt találkozunk a Csörnye-patak nevével, ez az elnevezés része a település legfontosabb természeti értékét jelentő Csörnyeberek Erdőrezervátumnak.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 1906, 1920-an 1786 magyar lakosa volt, volt ekkoriban postahivatala is, de távírda csak a közeli Komárvárosban (ma Zalakomár).
Zala megye kézikönyvéből tudjuk, hogy 1934-ben 1868 lakosa volt a falunak.
Az Új magyar lexikonból tudjuk, hogy 1960-ban 1580-an, 1970-ben 1440-en lakták a falut.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 1220 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig már 1263 lakosa volt Galamboknak, minden tizedik lakosa cigány származású.
1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Galambokról.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.
A Zala megye kézikönyvében olvasható adatokat jól egészíti ki a 1990-es évek fontosabb adatait (népesség, munkanélküliség, földterületek művelési áganként, a közigazgatás legfontosabb adatai) és a látnivalókat bemutató területfejlesztési honlap.
A Pannonhát tájpark című kiadvány már az 1989-ben üdülőhellyé nyilvánított Galambokot mutatja be.
 
/1