Zalaújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaújlak
Zalaújlak címere
Zalaújlak címere		 Zalaújlak zászlaja
Zalaújlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterBöröndi Ferenc (független)[1]
Irányítószám8822
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség103 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 30″, k. h. 17° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 30″, k. h. 17° 04′ 45″
Zalaújlak (Zala vármegye)
Zalaújlak
Zalaújlak
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaújlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaújlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalaújlak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Zalaújlak a Zalai-dombság délkeleti részén, a Kis-Balatontól kissé délnyugatra található. A zsáktelepülésre Csapi irányából érkezik az egyetlen bekötőút, a 75 127-es út, amely Zalasárszegen ágazik ki északnak a 7511-es útból.

Nagykanizsa irányából rendszeresen járnak autóbuszok ide.

Nevének jelentése[szerkesztés]

Nevének Zala előtagja a vármegyére utal, újlak utótagjának jelentése új udvarházat jelent.

Története[szerkesztés]

Zalaújlak nevét 1259-ben említették először az írásos forrásokban Wilok, Wylak alakokban.

A település a középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része volt. Az 1531-ben végzett összeíráskor 10 lakott, 15 szegény, 6 elhagyott, valamint három libertinus portáját írták össze. A falu a török időkben többször is elpusztult. A falu pécsi vilajet defterében 1565-1566-ban 5 ház, a szigetváriéban 1571-ben 13 ház után adózott. Egy-egy török rajtaütés után a nép koldus maradt annyira, hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettől fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást adniuk (kilenced és tized).

A végvári harcok idején a falut - mivel a járandóságot a káptalan behajtani nem tudta - a kanizsai kapitányoknak adta bérbe. 1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után a település Zrínyi György birtokába került. A káptalan azonban 1589-ben panasszal fordult az udvarhoz, illetve a vasvári káptalanhoz, visszakövetelte javait. 1687-ben a Zalavár kapitánya megparancsolta a lakosságnak, hogy a nép hagyja el faluját, mert Plaquada felégeti, ezt meg is tette. Újlak a Kanizsa környéki falvakhoz hasonlóan pusztává vált. Kanizsa felszabadulása 1690 után a falu továbbra is a káptalané maradt, egészen 1945-ig. A lassan visszaszállingózó lakosok három évi mentességet kaptak az úrbéri szolgáltatások alól. Az 1697-ben végzett összeíráskor hét és negyed adózó portán 14 jobbágy és egy hazátlan zsellér művelte a szántókat és szőlőket, melyek egy részét benőtte az erdő. Volt hat kaszás rétjük és erdejük. Kezdetben jelentős volt az állatállományuk is.

A falut a Rákóczi-szabadságharc évei és a pestisjárvány is súlyosan érintették.

Az 1753-as összeíráskor már ismét 59 család lakott itt, közülük újabban 15 telepedett le, 440 hold szántót, 172,5 kaszás rétet és 226 kapás szőlőt műveltek. A községben 59 magyar család élt. Lakosai a 18. században katolikus magyarok voltak.

A jobbágyfelszabadításkor 22 úrbéres és 12 zsellértelek volt a településen. Sem tagosítás, sem rendezés, sem legelő-elkülönítés nem történt. A káptalan erdeje változatlan maradt, csak 1875-ben került kiosztásra 142 kh erdő. A 19. század második felében 200 kh rétet és erdőt Zalamerenyéhez csatoltak.

Zalaújlak 1925-ben a nagybakónaki körjegyzőséghez tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó József (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó József (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó József (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó József (független)[6]
  • 2006–2010: Böröndi Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Böröndi Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Böröndi Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Böröndi Ferenc (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
118
110
109
90
101
103
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%, cigány 3,1%. A lakosok 83,2%-a római katolikusnak vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalaújlak&oldid=26112114”